Filmekről röviden És spoilermentesen.

127 óra (127 Hours)

Alapsztori: Egy fiatal kiránduló férfi keze beszorul egy szikla alá egy hasadékban és valahogy túl kell élnie az előtte álló napokat.

Húzónév: Danny Boyle rendező / James Franco

Műfaj: életrajzi, kaland

Trailer itt

Amire számítottam: A csattanót már ismertem (ki nem?), de Boyle-tól így is nagyszerű történetmesélést vártam, na meg ugye trükkös kamerabeállításokat.

A szigorúan szubjektív vélemény: Igen, igen, igen. A 127 órában az a jó többek között, hogy nem szarakodik különféle külső helyszíneken játszódó mellékszálakkal, csak épp annyira, amennyire bele kell látnunk a főhős fejébe, amúgy pedig szinte majdnem a film teljes egészét kettesben töltjük vele és a sziklájával. A cselekményre és a megvalósításra sem az nem igaz, hogy száraz, realista túlélőtörténet lenne egyoldalú főszereplővel, sem az nem igaz, hogy túlexponálnák a drámát, pont mértékre van benne szabva minden, még keserédes humort is kapunk itt-ott. James Franco egyébként rettentően meggyőzően alakítja az elsőre kicsit buggyant természetjáró kalandort és ahogy haladunk előre a történetben, egyre jobb lesz, így nyugodtan rábólintok én is az Oscar jelölésre. A képek gyönyörűek, a kamerával is eljátszottak nekünk kicsit, így panasz egész biztosan nem érheti a ház elejét. Mars a moziba megnézni, mert ez így szédületesen jó.

Ítélet: megtekintése kötelező

A mások véleménye: Médiaviagra 9/10

asanisimasa 7/10

Filmdroid 85%

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.