02/20111
A mestergyilkos (The Mechanic)
Alapsztori: Egy bérgyilkos felfogadja tanítványnak egyik korábbi áldozata fiát.
Húzónév: Jason Statham, Ben Foster
Műfaj: akció, thriller
Amire számítottam: Langyos vagy esetleg gyenge filmre, ezerarcú Stathammel egyébként sem vagyok túl gyakran megelégedve.
A szigorúan szubjektív vélemény: Tulajdonképpen elviselhető film A mestergyilkos, leginkább maguk a megbízások és azok kivitelezése dobják fel persze, ezek között pedig egy-két tényleg ütős jelenet is akad. Valamennyire azt is elfeledteti a nézővel az előbbi jelenetek láncolata, hogy igazán okosan felépített íve nem nagyon van a történetnek, csupán egy vékonyka sablon, mint ahogy a feszültségnek is időnként híján vagyunk. Stathamre nem nagyon lehet mit mondani, megint olyan, mint szokott lenni, a tanítványt alakító Ben Fostert viszont egy igazságtalanul mellőzött figurának tartom, aki most is tudott érdekes lenni, illetve az az egy-két jelenet Donald Sutherlanddel szintén megérte. Egyszeri kikapcsolódásnak teljesen jó, mert a különösebben nagy meglepetések hiánya ellenére azért nem unalmas.
Ítélet: nézhető kategória
02/20110
Burke and Hare
Alapsztori: Két sírrabló a XIX. századi Skóciában tetemekkel látja el az orvosi egyetemet és rájönnek, hogyan lesz a legkönnyebb folyton friss hullát szerezni.
Húzónév: Simon Pegg, Isla Fisher, Andy Serkis, Tom Wilkinson
Műfaj: fekete komédia
Amire számítottam: Jó véres, ám annál viccesebb kis filmre, ráadásul a Burke és Hare sztori egy jó sztori.
A szigorúan szubjektív vélemény: Aranyosan, bugyután jópofa film, fekete komédiához méltóan nagyrészt el is veszik benne a hullás és gyilkolászós jelenetek éle, bár az is igaz, hogy ilyen szempontból nem olyan erős, mint ahogyan azt az első pár jelenet sejtetné. Simon Pegg kicsit idealista karaktere számomra nem mindig illett a hangulatba és én úgy láttam, hogy Serkis itt egyébként is jobb, de a végeredményt nézve tulajdonképpen nem rossz páros. Örvendetesek a kameók és az is, hogy megpróbálták a sztorit több korabeli hírességhez is kötni, megvan a film lendülete és hangulata is, valami mégis hiányzott az egészből ahhoz, hogy maradandó élmény legyen. Darabjaira szedve rendben van, de ha egésszé kell összeállnia, valahogy hiányérzete marad az embernek.
Ítélet: nézhető kategória
02/20110
127 óra (127 Hours)
Alapsztori: Egy fiatal kiránduló férfi keze beszorul egy szikla alá egy hasadékban és valahogy túl kell élnie az előtte álló napokat.
Húzónév: Danny Boyle rendező / James Franco
Műfaj: életrajzi, kaland
Amire számítottam: A csattanót már ismertem (ki nem?), de Boyle-tól így is nagyszerű történetmesélést vártam, na meg ugye trükkös kamerabeállításokat.
A szigorúan szubjektív vélemény: Igen, igen, igen. A 127 órában az a jó többek között, hogy nem szarakodik különféle külső helyszíneken játszódó mellékszálakkal, csak épp annyira, amennyire bele kell látnunk a főhős fejébe, amúgy pedig szinte majdnem a film teljes egészét kettesben töltjük vele és a sziklájával. A cselekményre és a megvalósításra sem az nem igaz, hogy száraz, realista túlélőtörténet lenne egyoldalú főszereplővel, sem az nem igaz, hogy túlexponálnák a drámát, pont mértékre van benne szabva minden, még keserédes humort is kapunk itt-ott. James Franco egyébként rettentően meggyőzően alakítja az elsőre kicsit buggyant természetjáró kalandort és ahogy haladunk előre a történetben, egyre jobb lesz, így nyugodtan rábólintok én is az Oscar jelölésre. A képek gyönyörűek, a kamerával is eljátszottak nekünk kicsit, így panasz egész biztosan nem érheti a ház elejét. Mars a moziba megnézni, mert ez így szédületesen jó.
Ítélet: megtekintése kötelező
A mások véleménye: Médiaviagra 9/10
asanisimasa 7/10
Filmdroid 85%
02/20110
Levelek Júliának (Letters to Juliet)
Alapsztori: Veronában, Júlia legendás erkélye alatt minden nap leveleket hagynak a nők, egy csapat helyi asszony pedig válaszol rájuk. Csatlakozik hozzájuk egy amerikai lány, aki egy nap egy igen régi, alaposan elrejtett levélre bukkan.
Húzónév: Amanda Seyfried, Gael García Bernal, Vanessa Redgrave, Franco Nero
Műfaj: romantikus, dráma
Amire számítottam: Édeskés romantikus filmre, ami nyögvenyelősen megy majd le a torkomon.
A szigorúan szubjektív vélemény: Hát igen, férfiaknak nem nagyon ajánlott, a lányoknak viszont simán tetszhet is, én meg szépen középre helyezkedem a véleményemmel. Kedves, lányregénybe illő történetbe futunk bele ezzel a filmmel, tökéletesen kigyönyörködhetjük magunkat Olaszországban, Redgrave és az elfelejtett levél történetszála pedig kellően érdekfeszítő. Ez utóbbit kellett volna talán kicsit fajsúlyosabban kibontani, mivel Seyfried karakterének története alig-alig érdekes, sablonos, jópofiskodó (és ezzel együtt nem különösebben komolyan vehető), ráadásul ő és a romantikus főhős között nem nagyon érezni semmilyen szikrát. Amiért érdemes tehát megnézni, az Redgrave és Franco Nero, és ha a másik páros sikerületlenségén túl tudjuk tenni magunkat, akkor egyszer beleférhet ez a mozi is.
Ítélet: nézhető kategória
02/20110
Felhangolva (Get Him to the Greek)
Alapsztori: Egy kiadó alkalmazottjának egy kiszámíthatatlan angol rocksztárt kell Los Angelesbe kísérnie, hogy ott koncertet adjon.
Húzónév: Russell Brand, Rose Byrne, Colm Meaney, Jonah Hill
Műfaj: vígjáték
Amire számítottam: Sok mocskos poénra, összességében erőltetett filmre.
A szigorúan szubjektív vélemény: Végre egy olyan vígjáték, ahol a főszereplő férfi páros két tagja különbözőségük dacára passzol is egymáshoz, amolyan igazi zsák meg a foltja módon. Kicsit túlpörgették a hányós-kukis poénokat ugyan, de Russell Brand buggyant karaktere bőven elviszi a hátán az egészet, Jonah Hill pedig csak simán rendben van. Jópofa a sok kameó, jópofák a zenék, kifejezetten lendületes, valóban egymásba folyó napokat idéző hangulatot tudhat magáénak a film, ami viszont zavart, hogy ezzel át is vágja a nézőt valamennyire a palánkon, hiszen a zsúfolt, csillogó bulik közötti rohangálással tulajdonképpen elpalástolja az igazán érdemi történet hiányát. Ettől eltekintve viszont lökött egy film, egyszer bepróbálható.
Ítélet: nézhető kategória
02/20111
Megaagy (Megamind)
Alapsztori: A szupergonosz Megaagy legyőzi a város szuperhősét, ám rájön, hogy méltó ellenfél nélkül unalmas az élet.
Húzónév: -
Műfaj: animációs, vígjáték
Amire számítottam: Gyanús volt, hogy ez a Gru gyengébb kiadása lesz.
A szigorúan szubjektív vélemény: És valóban, a Gru jobban meg tudott nevettetni, de azért nem mondanám, hogy a két film egymás pozitív-negatív párja. A néha a Supermanre emlékeztető Megaagy inkább a karakterekre koncentrál, másrészt jópofa gyereksztori helyett inkább jópofa szerelmi történet, ami egy-két helyen olyan témákat is pedzeget, ami lehet, hogy egy kisebb gyereket annyira nagyon azért nem érdekel. Megaagyról az első pillanatban látjuk, hogy született bunkó helyett csak egy eltévelyedett lúzer, így meg is tudjuk kedvelni, a történetnek pedig hiába tudjuk előre a végkimenetelét, mégsem feltétlenül süppedünk bele a sablonokba. Eseménydús, nem mindig a poénokra építő, de így is szórakoztató kis mese, ami nem kihagyhatatlan, de ajánlott.
Ítélet: ez már döfi
02/20110
Rohanás (Faster)
Alapsztori: Egy egykori elítélt szeretné megbosszulni testvére halálát, miután évekkel ezelőtt felültették őket. Útja során egy zsaru és egy bérgyilkos is követi.
Húzónév: Dwayne Johnson, Tom Berenger, Billy Bob Thornton, Carla Gugino, Maggie Grace
Műfaj: akció
Amire számítottam: Dwayne "The Rock" Johnsonnal engem a világból is ki lehet kergetni, de egyébként sem taksáltam túl sokra ezt a filmet előzetesen.
A szigorúan szubjektív vélemény: Ennek ellenére annyira azért nem is volt rossz és kifejezetten tetszett, hogy a hasonló filmekben művinek ható drámai szál, ami bár sablonos volt itt is, mégis egy fokkal természetesebben festett, mint általában (de csak egy fokkal). Emiatt, hogy a szimpla rossz csávó, jó csávó felállás helyett a fő karakterek legalább kaptak egy kis színt, mindhármuknak lehetett többé-kevésbé szorítani. Pörgős akciójelenetek helyett nyugalmas tempójú, jól eltalált atmoszférájú filmmel akad dolgunk, ami ugyan nem téved nagyokat és még véletlenül sem válik önmaga paródiájává, viszont pozitív irányba sem igazán tud kitüremkedni. Nézhető, egyszer élvezhető mozi, ennyi.
Ítélet: nézhető kategória
A mások véleménye: Filmdroid 60%
02/20113
I Spit on Your Grave
Alapsztori: Egy írónőt megerőszakolnak, míg egy erdei nyaralóban tölti az idejét, ő pedig elhatározza, hogy bosszút áll a támadóin.
Húzónév: -
Műfaj: rape and revenge, horror
Amire számítottam: Különösebben okos filmre semmiképp, de arra igen, hogy majd félszemmel odapislogva, undorodva nézem végig.
A szigorúan szubjektív vélemény: Sportszerűtlen félkritika következik kivételesen a részemről, ugyanis annyira jellegtelen, szürke filmnek éreztem az I Spit on Your Grave-et, hogy nem sokkal a vége előtt inkább kilőttem. Persze nyilván pont a lényegi részekről maradtam le, de annyira nagyon azért nem bánom. Érezhetően próbált az alkotás kicsit realista megközelítést alkalmazni, de ez a hangulat nagyon hamar megbukott nálam egy-két nem túl hihető jelenettel (melyik nő megy ki egyedül éjszaka az erdő közepén álló faházból, amikor kifejezetten gyanús hangokat hall odakintről?). A cselekmény vánszorog, a film közepe időhúzás, töltelék. Aki kíváncsi rá mégis, annak azt ajánlom, tekerjen a végére.
Ítélet: mélyrepülés
A mások véleménye: Médiaviagra 6/10
02/20110
Ilyen az élet (Life as We Know It)
Alapsztori: Holly és Messer ugyan nem egy pár, de úgy alakul az élet, hogy közösen kell nevelniük egy nagyon kicsi gyereket, miután a szülők meghaltak egy balesetben.
Húzónév: Katherine Heigl, Josh Duhamel
Műfaj: vígjáték, dráma
Amire számítottam: Katherine Heigl filmjei bőven gyakrabban riasztanak el, minthogy lázba hoznának, ettől függetlenül egy gyereknevelős mozinak lehet esélye pozitív csalódást okozni.
A szigorúan szubjektív vélemény: A baj csak az, hogy nem ebben az esetben. Nem mondom, hogy néha nincs kedves hangulata a filmnek vagy hogy teljesen nélkülözi a humort, de egyrészt kicsit zavart a sok kötelező bababüfi, babakaki poén, másrészt nem nagyon tud elszakadni a történet a futószalagtól. Sőt, akad olyan jelenet, amit már kifejezetten kényelmetlennek érezhet az ember, annyiszor látta korábban. A karakterek sem győztek meg igazán: nehezemre esett elhinni, hogy a boldog befejezés után rendes családot alkotnak majd és nem egy se veled, se nélküled kapcsolatot kell elviselnie részükről a kicsinek. Kidolgozottabb karakterekkel, egy-két műdráma helyett életszerűbb helyzetekkel szerethetőbb film lehetett volna.
Ítélet: ez így gyenge
A mások véleménye: Filmdroid 45%
02/20112
Száguldó bomba (Unstoppable)
Alapsztori: Elszabadul egy vezető nélküli tehervonat és lakott területek felé tart, ráadásul veszélyes anyagot szállít, úgyhogy ideje megállítani.
Húzónév: Denzel Washington, Chris Pine
Műfaj: akció, thriller
Amire számítottam: Nem annyira csigázott fel a történet, még ha igaz sztorin alapul is, arra számítottam, hogy unni fogom.
A szigorúan szubjektív vélemény: Az az igazság, hogy nem tudom megmagyarázni, pontosan miért is, de tulajdonképpen tetszett az Unstoppable, valószínűleg mert úgy kapcsolta ki az agyamat arra a másfél órára, hogy közben nem nagyon találtam benne zavaró momentumokat. Ez a legfőbb érdeme, egy olyan (néha kicsit híradósra vett) akciófilm, amiben a szereplők kikezdhetetlen akcióhősök helyett elég hétköznapi figurák, mégis találunk benne annyi izgalmat és effektet, amitől van kedvünk végigülni még akkor is, ha körülbelülre tudjuk már előre a végkifejletet. Pontosan azt adja, amit ígér, sem többet, sem kevesebbet, a maga műfajában pedig egész szépen teljesít, azt kell mondjam. Egy hosszú, fárasztó nap végén, ha már nincs se ereje, se kedve az embernek gondolkodni, jó választás a kikapcsolódáshoz.
Ítélet: ez már döfi
A mások véleménye: Egyperces Filmkritikák 3,5/5
Filmdroid 70%
02/20110
Conviction
Alapsztori: Egy egyedülálló anya szeretné kihozni a börtönből szerinte ártatlanul elítélt bátyját, így elkezd jogot tanulni.
Húzónév: Hilary Swank, Sam Rockwell, Minnie Driver, Melissa Leo, Peter Gallagher, Juliette Lewis
Műfaj: dráma
Amire számítottam: Azt súgta a pókösztönöm, hogy ez egy lassú, jogi dráma lesz és inkább tetszeni fog, mint nem.
A szigorúan szubjektív vélemény: Tulajdonképpen jogi dráma is meg nem is: a cselekmény nem a tárgyalóteremben, habzó szájú ügyvédek között folydogál, hanem hosszú éveket ölel fel és arra az ember feletti erőfeszítésre helyezi a hangsúlyt, amelyet Hilary Swank karaktere nyújt, hogy igazolhassa bátyja ártatlanságát. Sok-sok év kemény tanulást, Swank személyes családi drámáját és a régi bizonyítékok utáni, lehetetlennek tűnő kutatást követhetjük végig, vagyis azt, ami a háttérben zajlik, életszagúan, hihetően csepegtetve a drámát. Bár egyszerű, hétköznapi emberek történet követhetjük nyomon, mégis érezzük, hogy itt valami különleges történik és ez jó; a negatívumot inkább abban látom, hogy a lassú történetmenet időnként megöli az érdeklődésünket és a magam részéről nem egyszer kicsit untam is magam.
Ítélet: nézhető kategória
02/20113
Terhes társaság (Due Date)
Alapsztori: Egy apajelölt összefut a reptéren egy nem teljesen komplett színészjelölttel és lemarad miatta a gépéről, így aztán együtt vágnak neki átszelni az országot kocsival, mindenféle kalandba keveredve.
Húzónév: Robert Downey Jr., Zach Galifianakis, Michelle Monaghan, Jamie Foxx, Juliette Lewis
Műfaj: vígjáték, road movie
Amire számítottam: Nem vagyok olyan nagy rajongója a road movie-knak, de a két színész összeeresztése jobb vígjátékot sejtetett az átlagnál.
A szigorúan szubjektív vélemény: Kicsit néha prosztó film, de ezzel együtt is jópofa, ha kimondottam viccesnek nem is mindig vicces. Ugyan nem zavaróan, de sokkal kevésbé illett össze számomra Robert Downey Jr. és Galifianakis, mint arra számítottam, valahogy a két karakter két külön életet él és nincs meg köztük az a kapcsolat, ami egy ilyen haverfilmbe igazán passzolna. Downey karaktere iránt nehéz szimpátiát érezni, Galifianakisé pedig ugyan egy ideig szerethetően bárgyú, de az idő múltával aztán csak szimplán túl hülyének éreztem. A film nem igazán a rafináltan megírt párbeszédekkel gyúr a humorra és túloznék, ha azt mondanám, hogy végigkacarásztam, de van azért elég poén benne ahhoz, hogy egy korrekt komédiává kerekedjen. Egy estére tökéletes kikapcsolódás, de nem az év vígjátéka.
Ítélet: nézhető kategória
A mások véleménye: Véleményünk szerint.... 8/10
Filmdroid 70%
02/20112
Szerelem és más drogok (Love and Other Drugs)
Alapsztori: Egy, a függetlenségéhez görcsösen ragaszkodó nő és egy szoknyapecér gyógyszerügynök találkozása. A kettejük kapcsolatából olyasmi bontakozik ki, amire egyikük sincs felkészülve.
Húzónév: Jake Gyllenhaal, Anne Hathaway
Műfaj: vígjáték, dráma
Amire számítottam: Sajnálattal vettem tudomásul ennek a filmnek a létét, magamban az aktuális Jennifer Lopez műként értelmeztem.
A szigorúan szubjektív vélemény: Pedig nem is. A Szerelem és más drogok ugyan az átlagból nem nagyon emelkedik ki, de egész pozitív csalódást képes nyújtani: az elején bugyuta vígjátékként indul és később is megmarad pár, komikus elemként szolgáló karakter, de aztán szépen lassan átvedlik a film drámává. Ez a transzformáció pedig jót tesz neki, az eleinte akár ellenszenvesnek is tűnő szereplőknek meglátjuk az emberi oldalát, az önző Don Juanból és az önfejű szingliből a végére szerethető kis pár alakul. Hathaway néha kicsit sok, Gyllenhaal (akiről sosem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de már a Prince of Persiában is hirtelen valahogy nagyon jó pasivá vált) néha kicsit elszürkül, de alapvetően mindketten rendben vannak. Amerikai romantikus filmhez képest meglepően sok benne a meztelenség, illetve az ezzel járó igyekezet, hogy a szóban forgó jelenetekben különféle trükkös pózokban takarják el a színészek a csunyájukat. A legnagyobb hiba talán az, hogy a történet túl sok témába kap bele (a geci gyógyszergyártóktól a Parkinsonig), de egyikbe sem olyan bátran, hogy azzal különösebben újat vagy legalább érdemit mondjon. Ennek ellenére nem rossz, 20 év felett ideális bebarátnőzős film.
Ítélet: nézhető kategória
01/20110
My Soul to Take
Alapsztori: Azon a napon, amikor a város hírhedt sorozatgyilkosa meghalt, hét gyerek született. Most, hogy felnőttek, valaki a nyomukban jár és végezni akar velük egyenként.
Húzónév: -
Műfaj: horror
Amire számítottam: Egy szokásos tinis slasherre, annak minden bajával és popcornságával együtt.
A szigorúan szubjektív vélemény: Egyébként sem vagyok egy megszállott Wes Craven rajongó, de ezt a filmélményt nehéz szavakba önteni. Az elején egyból belecsapunk a lecsóba, pár perc alatt rengeteg szúrás, lövés, gyilok történik, az előzményeket letudva azonban egy kínos és igen zavaros tinidráma felé fordul a történet, ami hát olyan is. Ha lehet, itt még életszerűtlenebbek a karakterek, a reakciók, mint a többi horrornál, a szereplők is, a párbeszédek is és az egész en bloc ostoba a köbön, az előbbieket pedig olyan mértékben kell érteni, hogy az ember nem igazán tudja eldönteni a film alatt, vajon ez most tényleg komoly vagy egy félresikerült görbe tükre akar lenni a műfajnak. Pedig alapvetően nagyon jó kis alapötlete van a filmnek, de nem sikerült kihasználni, sőt, ötlettelenségbe fullad az egész. Gagyi, rossz, unalmas, semmilyen körülmények között sem ajánlom.
Ítélet: mélyrepülés
01/20114
Újabb parajelenségek (Paranormal Activity 2)
Alapsztori: Egy család egy nap felforgatva találja lakását, így mindenhova biztonsági kamerákat szereltetnek. Lassan rájönnek, hogy nem mezei betörőkkel akadt dolguk.
Húzónév: -
Műfaj: misztikus, horror
Amire számítottam: Mivel ezt már jóval több pénzből forgatták, mint az elsőt, úgy gondoltam, az első valamivel cifrább kiadása lesz. Látványilag legalábbis.
A szigorúan szubjektív vélemény: Nem igazán mutatja meg magát a nagyobb költségvetés (ami azért persze így is viszonylag kicsi még), a két film között nem nagyon lehet érzékelhető különbségeket felfedezni, azt leszámítva talán, hogy most több szereplővel dolgoztak: a fiatal pár helyett anyuka, a Rákóczi Feri utánérzet apuka és két gyerek a felállás, illetve mivel előzményfilmről van szó, találkozhatunk az első rész karaktereivel is, akik mint kiderül, a fenti család pereputtyába tartoznak. Nagyjából ugyanazt kapjuk, mint korábban: ez-az lepottyan, koppan, csattan, kinyílik, ahogy a poltergeist egyre jobban beleéli magát a melóba, a végkifejlet felé pedig megtudhatjuk, mi is a jelentősége az egész történetnek. Nem mondom, hogy ijesztő a film, főleg így másodjára, de egynek azért elmegy: az ember leginkább azért nézi végig, mert kíváncsi a két sztori kapcsolódására, hogy honnan is indult az egész kalamajka. Mivel egyébként pont olyan, mint az első, különösebben nem lehet vele zsákbamacskát venni.
Ítélet: nézhető kategória
A mások véleménye: Egyperces Filmkritikák 1,5/5
01/20111
Let Me In
Alapsztori: Egy kisfiút folyton zaklatnak az iskolában a többiek, egy nap azonban új szomszédja akad egy vámpírlány személyében, akivel egyre jobban összebarátkoznak.
Húzónév: Kodi Smit-McPhee, Chloe Moretz, Richard Jenkins, Elias Koteas
Műfaj: dráma, horror
Amire számítottam: Hamut szórok a fejemre, de nem láttam az eredetit, így viszont előítéleteim sem nagyon voltak. Reménykedtem azért a relatíve kevés amerikanizálásban.
A szigorúan szubjektív vélemény: Nem tudom, az eredetihez képest hangulatában mekkora az eltérés, de az az egy biztos, hogy a Let Me In végig magáénak tudhat egy türelemre intő, erős európai ízt a szó legnemesebb értelmében, ahol a csendes, hideg, lassú, ám szűnni nem akaró nyugtalanság lehetett a kulcsszó az alaphangulat megteremtésénél. Másrészt az egész film a két gyerek zárt világa, minden más szereplő, akinek esélye lehetett volna valami pozitív szerepkörre, csak kósza szellemként jelenik meg (gondoljunk csak a soha nem látható arcú anyára). A kisfiú így a pofonokat sorra bezsebeli (hiszen a legerőteljesebb impulzusok pont az őt bántó diákoktól jönnek), az ezt kiegyenlíteni tudó érzelmi biztonságot azonban nem kapja meg. Nem csoda tehát, hogy egy másik kitaszított teremtményben leli meg azt, amire a leginkább szüksége van és itt szeretném is egyben megjegyezni, hogy Chloe Moretz egészen nagyszerűen alakítja a kiskorú vámpírt: akár csak miatta is érdemes megnézni a filmet. Lírai, érzelmes, ám sötét ballada a Let Me In, ami önmagában is meg tudja állni a helyét és ami megmutatja, hogyan lehet ember-vámpír kapcsolatot ésszel és lélekkel ábrázolni. A Twilight le van iskolázva.
Ítélet: ez már döfi
01/20110
Alfa és Omega (Alpha and Omega)
Alapsztori: Két fiatal farkas elkerül egy messzi vidékre, ahonnan közös erővel kell hazajutniuk. A falka hierarchiájának két végén állnak, mégis összemelegednek.
Húzónév: -
Műfaj: animációs
Amire számítottam: Legrosszabb esetben is átlagos mesére, átlagos poénokkal.
A szigorúan szubjektív vélemény: Sok hiányossága van az Alfa és Omegának a többi, mostanában futott animációs filmhez képest: rettenetesen sablonos, édeskés történet, kevés igazán vicces pillanattal és nem épp a legnyerőbb, gumiszerű animációval. A tinifarkasok szerelmi történeteibe nyerhetünk leginkább bepillantást, néghozzá egy kellően trendeket követő farkastársadalomban, hiszen láthatunk közöttük emo és a biológiának ellenszegülő hippi farkasokat is. Nagyon megnehezíti az odafigyelést a cselekmény kiszámíthatósága, hogy unásig láttuk már ezt a történetet, hogy vicces helyett aranyos és Disney módra szívmelengető akar nagyon lenni, de mégsem megy neki. Az egész film egy merő erőlködés és emiatt az egyik legrosszabb a műfajban, amit az utóbbi időben láttam. Nem ajánlom.
Ítélet: mélyrepülés
01/20110
Az utazó (The Tourist)
Alapsztori: Frank felesége halála után Olaszországban utazgat, azonban egy nap összefut egy titokzatos nővel és furcsa ügyekbe bonyolódik.
Húzónév: Johnny Depp, Angelina Jolie, Paul Bettany
Műfaj: dráma, thriller, vígjáték
Amire számítottam: Pörgős, könnyed kis darabra, ami ha nem is a csúcsok csúcsa, de egyszeri alkalomra szórakoztató kikapcsolódás.
A szigorúan szubjektív vélemény: Az utazóban a főszerepet leginkább Jolie karakterének ruhakollekciója és sminkjei kapták, illetve hogy hogyan mutatnak ezek különféle patinás hátterek előtt, magát Angelina Jolie-t és Johnny Deppet ehhez képest csak kisebb szerepekben láthatjuk. A történet suta, egy bővített mondatban összefoglalható és bár szántak bele fordulatot, engem legalábbis nem nagyon tudtak meglepni vele. A film tulajdonképpen nem azért rossz, mert kiemelkedően elrontottak volna benne valamit, hanem inkább a pozitív vonások teljes hiánya miatt és mert nagyon érződik, hogy az egész sztoriban a befejezés a lényeg, a többit meg hagyták elsikkadni. Pár mosolyra ad okot, egyébként szerény csökött véleményem szerint nem éri meg egyáltalán.
Ítélet: mélyrepülés
A mások véleménye: Médiaviagra 6/10
Filmdroid 20%
01/20110
Halálfutam 2. (Death Race 2)
Alapsztori: Az első részben csak említés szintjén szereplő versenyző, a maszkot viselő Frankenstein története.
Húzónév: Luke Goss, Sean Bean, Ving Rhames, Danny Trejo
Műfaj: akció
Amire számítottam: Hogy olyasmi lesz, mint az első, valamennyivel gyengébb megvalósítással.
A szigorúan szubjektív vélemény: Túlságosan szolgaian ragaszkodik ez az előzményfilm az első részhez, az eltérő befejezést leszámítva tulajdonképpen csak egy-két panelt cseréltek ki benne. Kapunk egy elég jellegtelen főhőst, egy nagyon szemét, a nézettséget mindennél fontosabbnak tartó női karaktert és kapunk egy jó adag bunyót is az elejére, hiszen a halálfutamok előtt gladiátorokként kellett közelharcot vívnia egymással a raboknak. A cselekmény elég gyér és nem is túl érdekes, nem sokat ad hozzá az eddigiekhez, a film nagy részét pedig értelemszerűen az akciójelenetek teszik ki. Akinek nagyon bejött a Jason Statham-féle változat, annak lehet, hogy az erős hasonlóság miatt ez is be fog, egyébként viszont semmi extra, én igazából eléggé untam magam rajta.
Ítélet: ez így gyenge
A mások véleménye: Médiaviagra 6/10
01/20110
Már megint te?! (You Again)
Alapsztori: Egy fiatal nő bátyja házasodni készül, ám kiderül, hogy az ara volt az, aki a gimiben pokollá tette a húg életét. A megbántott lány a tettek mezejére lép.
Húzónév: Kristen Bell, Jamie Lee Curtis, Sigourney Weaver, Odette Yustman, Betty White
Műfaj: vígjáték
Amire számítottam: Sziruppal jó alaposan leöntött elemi rosszra, de ha már egyszer én vagyok a célközönség, gondoltam, megnézem, mi az, aminek tetszenie kellene.
A szigorúan szubjektív vélemény: Bár nevetni nem nagyon van alkalmunk, a film egyrészt a folytonos szurkapiszkára épül a szereplők között, másrészt az ebből fakadó helyzetkomikumra, ergó ki hogyan ég be egyre jobban a nagy felvágóversenyben a másik előtt. Az az igazság, hogy az egészet sikerült úgy megoldani, hogy inkább idegesítően hasson, mint viccesen, főleg hogy mindenből duplán kapunk, hiszen a lányokhoz tartozó felnőttek hasonlóképp kezdik szekálni egymást. Ezt a szálat viszont felesleges helykitöltőnek éreztem, más szerepe nem nagyon akadt, ennek ellenére Curtis és a Gőgös G. Gedeon karakterű Weaver párosa még mindig érdekesebb a lányokénál. Természetesen mindenki tehetős és nagyon sikeres is a filmben (szállodalánc-tulajdonos, PR-menedzser, ilyen foglalkozásokra tessék gondolni), egyfolytában kérkednek is ezzel egymás előtt, az egyszeri magyar ember pedig erre csak annyit mond, nem tudják má', micsináljanak ezek jódógukba'. Betty White (alias amerikai focizó öreg néni a nálunk is futó csokireklámban) viszont aranyos, belőle több kellett volna.
Ítélet: ez így gyenge
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
